2009. április 2., csütörtök

Egy szomszéd beköszön

A cukrászdai roham után Kedves összegömbölyödve dolgozta fel mind fejben, mind gyomorban a történteket. Kedvenc helyén, az aranyesőbokor alatti avarban szuszogott éppen, mikor valaki megszólította a magasból. Kiderült, néha más is jár rajta kívül a kertjében. Zsírmókus volt az, a tömör mókus.
Kedves utólag bevallotta magának, ez a mókus nem is sejtette, mennyire jókor jött hozzá! Beszédbe elegyedtek, és hamarosan rádöbbentek, nevezhetik magukat akár egymás szomszédjának is. Bár Zsírmókusnak nincs kerítéssel körülvett földje, mégis a közeli fákon tölti legtöbb idejét. Kedves előadta grandiózus terveit a kertművelés terén, és úgy tűnt, Zsírmókusban igazán hálás közönségre lelt.
Miután elköszöntek, újult erővel palántázott a kerítés mellett, és közben örömmel gondolt az új szomszédságra. Bár sokminden változni fog mostantól a kertben, a kerítés melletti sávban nyugodtan ültetett, az a kis terület már állandó.

A palánták:

3 megjegyzés:

Kováts Kristóf (kovapapa) írta...

Mókusombucman kérdezteti általam:
A digitális képe elkészültekor állot-e rendelkezésre mókusilag dátumozott diórágta belefeléegyezés? Avagysemnem?

Kedves kutya írta...

Csaknem viszi el a kertlakókat a nagy fekete autó...
A szép palántákról viszont kezeskedem.

Kedves kutya írta...

Nos igaz, igaz! Kedves már fel is kereste a cukisággyűjtőt a passzért.
Az élete további folyását befolyásoló választ félig önkívületi állapotban várja.
Borzasztó lenne egy ilyen mennyei szomszéd hirtelen elvesztése.